Depresszió

A depresszió – általános probléma

Abból indulhatunk ki, hogy élete során minden emberrel előfordul, hogy valamitől depresszióssá válik. Ez nem azt jelenti, hogy kétségbeesésében mindjárt öngyilkosságot kísérel meg. Az elmúlt években a hallgatóimnak, vagyis legalább százezer embernek, tettem fel ezt a kérdést: „van-e itt valaki, aki életében még soha nem volt depressziós?” Eddig még senki nem jelentkezett, akinek ez a probléma ismeretlen lett volna.

Ez természetesen nem azt jelentette, hogy mindannyian a „csüggedés mocsarában” lettek volna. (Bunyan János használja ezt a képet: „A zarándok útja” című könyvében.) Sokan bizonyára enyhébb formájú rossz közérzetre gondoltak, amit egy asszony például így nevezett meg: „időnként sírhatnékom van.” Mégis mindannyian tudatában voltak, hogy életük során voltak már boldogtalanok. Persze a szomorúságot és a pszichikus betegséget élesen meg kell különböztetni egymástól. A legenyhébb lefolyású depressziót is az élet nehézségei váltják ki.

A nyomott hangulat általános probléma, személyre való tekintet nélkül támadja meg az embereket. Kutatások bizonyítják, hogy szegények és gazdagok egyaránt áldozatául esnek. A következő fejezetekben szó lesz róla, hogy a szomorúság, boldogtalanság oka elsősorban nem az életkörülményekben, anyagi vagy társadalmi nehézségekben keresendő. Következésképpen minden ember lehet depressziós. Lehet bármilyen hivatása, sehol sincs védve tőle. Találkoztam lehangolt taxisofőrökkel és háziasszonyokkal, üzletemberekkel és tanítókkal, építőmunkásokkal és vállalkozókkal egyaránt. Sokan nem fogadják el, hogy ebben a betegségben szenvednek, mert attól félnek, hogy értelmi fogyatékosnak vagy elmebetegnek tartják őket. És bár a depressziónak vannak olyan kísérőjelenségei, amelyek a gondolkodásra is kihatnak, mégis teljesen független az intelligenciától. Sőt, magas intelligenciájú emberek hajlamosabbak a depresszióra. Szinte minden szakember, aki erről a témáról ír, megemlíti Sir Winston Churchillt, aki Anglia súlyos nehézségei közepette az emberi erőt testesítette meg, mégis újra meg újra mély depresszióba esett. Több világszerte ismert kiemelkedő képességű embert is gyötört már depresszió. Egy művészi munka vagy teremtő tett befejezése után lehangoltság vett erőt rajtuk. Sokan ismerik Edgar Allen Poe rövid történetét „Vízgödör és inga” címmel, mely zseniális teljesítménye után a szerző állítólag négy napig tartó depresszióba zuhant. Alkotó emberek, mint például Stephen Forster, tehetségüket alkoholba fullasztják; sok költő megrövidíti életét a kicsapongó nemi élettel; mások viszont eljátsszák tehetségüket fegyelmezetlen életmódjukkal. Van Gogh mély elkeseredésében még egyik fülét is levágta.

Sokféle megjelenési formája van ennek a betegségnek, a könnyű kedélybeli ingadozásoktól kezdve a súlyos elmezavarig. Nem mi irányítjuk az életünket és ennek következtében olykor mindannyian szenvedünk. Egy pszichiáter mondta, hogy az ember állandóan boldogságra éhes. Pedig legtöbbünknél a boldogság csak kivételes pillanatokra korlátozódik, és sokkal inkább belső beállítottságunktól függ, mint külső körülményeinktől. Élete során mindenkit érnek lehangoló események. Ha ekkor elhiszi az ember, hogy nyomott kedélyállapotát okozó körülményei közül kikerülhet, és hogy ezek is Isten tudtával érik, akkor ezek a körülmények már nem hatnak rá olyan negatívan.

Az emberi magatartást figyelve sokáig két kérdés foglalkoztatott. Miért van az, hogy némelyek gyakrabban depressziósak, mint mások? És mi a depresszió tulajdonképpeni oka? Később majd visszatérünk ezekre.

Nem lehet pusztán testi okokat keresni minden depresszió mögött. Aki ezt teszi, megnehezíti a gyógyulást.

Ismertem olyan embereket, akik a legvisszásabb körülmények között is örömet sugároztak, de olyanokat is, akik boldogságukat nem tudták átélni. Véleményem szerint csak akkor gyógyulhat meg az ember, ha elfogadja, hogy nem a külső adottságok, hanem az ő belső magatartása az oka szomorúságának.

A depresszió nem véletlenül jön létre, mindig van oka. Még a látszólag megmagyarázhatatlan, szülés utáni depressziónál is, az újszülött gyermek a kiváltó tényező. A lehangoltság említett 10 oka általános érvényű ugyan és alapvető jelentőségű, mégsem tárja fel a betegség gyökerét. Különben sok ember miért nem lesz depresszív az említett problémák ellenére sem? Miért esnek sokan mély depresszióba, míg mások ki tudnak menekülni belőle?

Magyarországon becslések szerint négyszázezer depressziós van, de ennél jóval többen - a lakosság 15 százaléka - élt már át életében orvosi értelemben vett depressziós időszakot. A lap idézi Kopp Mária, a SOTE Magatartás-tudományi Intézete igazgatójának kutatásait, amelyek szerint minden ötödik magyar krónikus stressz, illetve a lelki leszakadás állapotában van, minden harmadik pedig életminőséget rontó depressziós tüneteket mutat.

Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése szerint egy évtized múlva a depresszió lesz a fejlett világban a leggyakoribb betegség. A felnőtt lakosság 15%-a esik át életében egyszer egy súlyos depressziós epizódon. Magyarországon 400 000 súlyosan depressziós beteg van, de csak töredéküknél ismerik fel a betegséget.

A depresszió jól körülírható agyi biokémiai változásokkal jár, amelynek időben elkezdett szakszerű terápiája a depressziós beteg szenvedésének enyhítésén és gyógyításán túl népegészségügyi vonatkozással is bír. Az időben, szakszerű kezelésben részesülő depressziós betegekre fordított kiadások (mint pl. kórházi ellátás, gyógyszer, vizsgálatok) csak 20% -át tették ki a nem kezelt depresszió okozta társadalmi és egészségügyi károknak (mint pl. öngyilkosság, másodlagosan kialakuló alkohol- vagy gyógyszerfüggőség), az egészségügy felesleges terhelése (tüneti kivizsgálások, a munkaképesség csökkenése, tartós betegállomány, rokkantnyugdíjazás), családi konfliktusok, a család szétesése.

Modern társadalmunk szinte kivédhetetlen velejárója a stressz, amit egyre gyakrabban emlegetnek úgy, mint a depresszió egyik kiváltó oka. Köztudott, hogy az erős vagy tartós stressz egészségkárosító hatással bír. A stressz legsúlyosabb egészségkárosító következményei: a depresszió, a gyomorfekély és a szív-érrendszeri betegségek.

Stressz hatása alatt a stresszhormonok elválasztása fokozódik, és tartós emelkedésük az idegrendszerben biokémiai zavart és szerkezeti elváltozásokat okoz. A kémiai egyensúly felbomlása következtében depresszió lép fel. Depresszióban és tartós stressz hatására is megfigyelték az idegsejtek elváltozását és pusztulását az agy körülírt területein, legkifejezettebben a hippocampusban, amely a szorongás, a tanulás és az emlékezés területén jelentős szerepet játszik. Az idegsejtek elváltozása és pusztulása okozhat bizonytalanságot, emlékezés zavarokat, csökkentheti a koncentrációt, az egyén új helyzetekhez való alkalmazkodását erősen beszűkítheti - úgy érzi, nem tud megbirkózni a máskor még nehézséget sem okozó feladattal - , amely tünetek mind a depressziós, mind a tartós stressz hatásnak kitett embert jellemzik.

A stressz és depresszió következtében az idegsejtek újraképződésének folyamata is leáll.

Az Európai Unió tagállamaiban dolgozók negyede van kitéve olyan munkahelyi stressznek - ez mintegy 4 millió embert jelent - , amely az egészséget súlyosan károsítja. Magyarországon a szakemberek szerint még ennél is nagyobb az arány. A feszültség és a szorongás korai felismerése, tudatosítása hozzásegíthet a stressz befolyásolásához, csökkentéséhez. A megelőzés mindenképpen kiemelt jelentőséggel bír. Pszichoterápiával a konfliktusmegoldó készség javítását ( munkahelyi stressz ), az önismeret fejlesztését, relaxációs gyakorlatok elsajátítását ( légzésgyakorlat, autogén tréning ) lehet elérni. Családterápiával, párterápiával a családból, kapcsolati problémákból eredő stressztényezőket lehet feltárni, oldani és megelőzni.

A stressz hatására kialakuló depresszió kezelése szakembert kíván. Az idegrendszerben stressz, illetve depresszió miatt bekövetkező biokémiai változásokat gyógyszeresen lehet befolyásolni. Ma már elérhető Magyarországon az az idegsejtvédő hatással is rendelkező antidepresszívum, amelyet az orvosi Nobel-díjjal rendelkező Paul Greengard is referencia-készítményként használt fel saját kutatásaihoz. A francia fejlesztésű antidepresszívum vissza tudja fordítani, illetve meg tudja akadályozni a stressz és depresszió hatására bekövetkező idegrendszeri zavart; az idegsejtek elváltozását és pusztulását, sőt az idegsejtek képződésének folyamatát is újra tudja indítani.
[forrás: OPNI]

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat