A depresszió Magyarországon
A "Szomorú Vasárnap" c halhatatlan darab alkotói nem véletlenül érezték meg a korszellemet, a XIX. Század második felétől hazánk a nemzetközi öngyilkossági statisztikák állandó szomorú dobogósa. Az okok hátterében a népszellemben gyökerező szomorúságtól, a kedvezőtlen geopatikus sugárzásokig sok mindent összehordtak tudósok és áltudósok. Egy dolog biztos azonban, hazánkban nagyon sok beteg küszködik az érzelmi életet érintő (ún. affektív) zavarokkal, többek küzt depresszióval.
A depresszió a fejlett országokban sajnos világjelenség, Magyarország azonban meghaladja a saját kategóriáját, és leginkább a legfejlettebb országok depresszió statisztikájához közelít. Az érzelmi- és hangulatváltások hozzátartoznak életünkhöz, amennyiben egy bizonyos amplitúdót nem haladnak meg. Abban az esetben, amikor ezek a hullámvölgyek és hullámhegyek nagyon nagyok, vagy nagyon gyorsan változnak, akkor beszélünk kóros állapotról. Nagyon nehéz egyébként a kórosat a normálistól elkülöníteni, mindenféle tudományos tesztek állnak rendelkezésre, mint azt korábban már taglaltuk (Hamilton).
A hangulati/érzelmi élet változásai kisebb vagy nagyobb mértékben mindannyiunkat érintő jelenségek. Akadnak helyzetek, melyekben akármelyikünknek nehezére esik a negatív hangulatok legyőzése és a visszatérés a "normális" életbe. A depresszióra hajlamos ember esetében egy ilyen hullámvölgyből depresszió alakulhat ki, ami elidegenít a mindennapoktól, ördögi körként tovább rontva a helyzetet.
A depressziós állapot a legkülönfélébb tünetek formájában jut kifejezésre: az érintettek rosszul alszanak, fáradtnak, levertnek és melankolikusnak érzik magukat. Kedvetlenek és nehezen tudnak a mindennapi élet követelményeinek eleget tenni. Rendkívül gyakran tapasztalhatóak különböző, bizonytalan testi (szomatikus) tünetek, amellyel a beteg nagyon feladja a leckét a háziorvosának.
Különböző környezeti tényezők képesek lelki egyensúlyunkat hátrányosan befolyásolni és rossz hangulatot teremteni. Különösen a sötét évszakban alakulhat ki lehangolt lelki állapot. A fény és a napsütés hiánya sok ember kedélyállapotát érinti kedvezőtlenül. Ebben az összefüggésben beszélünk szezontól függő lehangoltságról.
Tudósok azt feltételezik, hogy a lehangoltság ilyen formái az ún. melatonin hormon fényhiány okozta túltermelődésével hozhatók összefüggésbe. A komor évszakban bekövetkező lelki zavarok ellensúlyozására ezért az egyik legelterjedtebb kiegészítő kezelési módszer a fényterápia. Egy speciális fényforrás meghatározott ideig tartó nézésével mérsékelhető többek között a melatonin képződése.
Korábbi cikkeinkben sokat foglalkoztunk a hagyományos gyógyszeres kezeléssel. Jelen cikkünkben a kiegészítő metódusokkal, illetve a gyógynövényi kezelés lehetőségeivel foglalkozunk. Az enyhe depressziós esetek, különös tekintettel a "fényérzékenyek" jól reagálnak a fitofarmakonokra. A legelterjedtebb kezelést az orbáncfű (Hypericum perforatum) hatóanyagait tartalmazó teák, kivonatok jelentik. A gyógynövényi terápiánál az egyetlen probléma a kezelés során a szervezetbe kerülő aktív hatóanyag mennyiség szabályozása. Ajánlatos éppen ezért a teák helyett a standardizált gyógyszerk alkalmazása. Az orbáncfű lélekre gyakorolt pozitív hatása már a hellenikus kortól ismer, Galenusnak tulajdonítják a "fény gyógynövénye" elnevezést.
Kiegészítő kezelések
Mozgásterápia: a kellemetlen időjárás ellenére se mondjunk le a napi sétáról a friss levegőn, lehetőleg nappali fényben (nem helyettesíti a szoli, meg a szobabicaj)
.
Lazító gyakorlatok: az autogén tréning, tajcsi vagy a jóga szintén segítenek legyőzni a rossz hangulatot, ingerlékenységet és idegességet. Nagyon fontos, hogy minden késztetés dacára igyekezzünk bennmaradni az élet vérkeringésében, ne húzódjunk vissza környezettől, keressük a család és barátok társaságát. Ne szégyelljük megosztani problémát háziorvosával, biztosan megértésre talál.